Ma nyújthatják be a jelentkezésüket a hazai mobilcégek a több frekvenciasávot is érintő frekvenciahasználati jogosultságok megszerzésére. A tét nem kicsi: a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone által fizetett díj összesítve meghaladhatja a 100 milliárd forintot. Az alábbiakban összegyűjtöttük a témával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és válaszokat.
Egy most formálódó, mindent behálózó gigantikus birodalom, a taxitársaságok, az autókölcsönzők és a csomagküldő cégek legnagyobb ellensége, a világ legnagyobb startupja, egy vállalat, amit világszerte egyre többen imádnak és gyűlölnek, aminek a szolgáltatása függővé tesz, és ami ellen világszerte több ezren tüntetnek. Ez mind az Uber. De mi az, ami miatt ennyire megosztja az embereket?
Tavaly végre elindult a növekedés a hazai távközlésben, a bevételek bővülése mögött részben sikeres növekedési fókuszú üzleti modellek alkalmazása és a lakossági fogyasztás élénkülése áll. Értelmezhető profitot azonban továbbra is csak a Magyar Telekom és a Telenor képes elérni tartósan, a Digi korábban veszteséges volt, de már látszik a fordulat, a UPC és a Vodafone évek óta veszteséges. Nagyjából ez a kép rajzolódik ki a magyarországi távközlési cégek éves beszámolóiból.
Ha nagyon távolról nézzük, az orosz részvények elképesztően olcsóak. Ez azonban nem véletlen: a nagy orosz cégek részben még mindig állami tulajdonban vannak, a politika kénye-kedve szerint használja őket céljai elérésére, a befektetők érdekeire pedig egészen magasról tesz az orosz vezetés. A helyzet az orosz-ukrán konfliktus elmérgesedésével tovább romlott, az orosz részvénypiac látványosan alulteljesítő volt más tőzsdékhez képest. Az elmúlt hetekben azonban fordulat látszik, a 2009 óta tartó tőzsdei rali mostani szakaszában már a kifejezetten kockázatos orosz részvényeket is elkezdték venni a befektetők. De mire?
A Deutsche Telekom (DT) eladja amerikai leányvállalatát a japán Softbanknak, tudta meg a Kyodo japán hírügynökség. Ezzel évek óta tartó szenvedésnek lenne vége, a T-Mobile US-ért ugyanis több kérő is bejelentkezett, eladni azonban különböző okok miatt eddig nem sikerült. Úgy tűnik, most megállapodott a két cég, de a versenyhatóságok még könnyen megakaszthatják az amerikai mobilszolgáltató eladását.
A lényeg
Már tavaly év végén megjósolták a nagy elemzőházak, hogy több évnyi felülteljesítés után az amerikai kisrészvényekben elindulhat az esés, de márciusig várni kellett, hogy megadják magukat. Most azonban jöhet a fordulat, és ismét emelkedhetnek az árfolyamok. De érdemes beszállni? Mi azért óvatosak lennénk.
A Rába célja, hogy évente 200-300 darab busszal a hazai buszpiac csaknem felét kiszolgálja, ugyanakkor a közbeszerzési kiírásokon a Rába ugyanolyan feltételekkel indul, mint a többi versenytárs, mondta el a Portfolio.hu-nak Pintér István, a Rába elnök-vezérigazgatója.
Nem szeretik a befektetők az OTP-t. Annak ellenére maradt le az OTP az elmúlt egy évben, hogy az elemzők egyre optimistábbá váltak a magyar bankkal kapcsolatban, és a legfrissebb makroadatoknak köszönhetően Magyarország befektetői megítélése is javult, sőt a nemzetközi befektetői hangulat is inkább támogató. Az elmúlt hetekben azonban fordulat látszik, sőt a héten nagy forgalom mellett fontos technikai szintet is átvitt az árfolyam. Tényleg itt a fordulat?
Az elmúlt években a fogyasztási hitelezésben ért el nagy sikereket az OTP Oroszországban, van olyan szegmens, amiben az orosz leánybank a második legnagyobb szereplő a hatalmas orosz bankpiacon. A terjeszkedés jó ötletnek tűnt, az orosz OTP sokat keresett a magas marzsú hiteleken, az orosz bank az OTP csoport egyik ékköve lett, a csúcson a bevételek több mint negyedét, a profit több mint felét az orosz bank szállította. Az elmúlt hónapokban azonban már látszanak a gyors növekedés árnyoldalai is: a bevételek már esnek, egyre több hitel dől be, a behajtási hatékonyság továbbra is alacsony, az orosz OTP egyre nagyobb veszteségeket szenved el, inkább viszi a pénzt, mint hozza. Nagy buli volt, most jön a kijózanodás. Fejfájással.
Az orosz-ukrán konfliktus alaposan megviseli az OTP-t is, a bank mindkét országban jelen van, az eddigi hírek (polgárháború/háború, országleminősítések, banki fiókbezárások, recesszió stb.) alapján a következő negyedévekben akár nagyobb veszteség is összejöhet a két leánybanknál. Egyelőre Ukrajnában nagyobb a baj, ezért megnéztük, hogy a legfrissebb számok alapján hogyan teljesít a leánybank.
Többek között az alábbi kérdésekre kerestük a választ:
Látszólag minden rendben az OTP-nél, a bank nyereséges, nincs itt semmi látnivaló. A várt veszteség helyett nyereség a negyedévben, a bolgár OTP rekordprofitot ért el, a magyar operációban régen volt olyan alacsony a céltartalékolás, mint most. A felszín alatt azonban nem túl örömteli folyamatok is zajlanak: az orosz és az ukrán bank is veszteséges és a menedzsment szerint az év egészében azok lesznek, a csoportszintű hitelportfólió minősége ismét gyorsuló ütemben romlik.
Ha a befektetőknek elég a (vártnál jobb) nyers profitszám, akkor lehet örülni. Ha nem, akkor meg nem lehet.
Pozitívumok
Az alacsony kamatkörnyezetben a részvények még mindig nem drágák, és idén akár enyhe pozitív hozamot is produkálhatnak, középtávon azonban már jelentősek a kockázatok, a kínai problémák felerősödése és a kamatok normalizálódása érdekes kihívásokat fog jelenteni, véli Szabó László, a Concorde Alapkezelő Igazgatóságának elnöke, a Platina Pí Származtatott Alap alapkezelője.
Már megint nem lehet felhőtlenül örülni a Magyar Telekom számainak: bár a működési költségeket sikerült szépen lefaragni, a profitszámok pedig a vártnál magasabbak lettek (főként az emelkedő EBITDA örömteli), a vezetékes bevételek visszaesésének, a leánycégek gyenge teljesítményének, a magasan stabilizálódó eladósodottságnak és a (vártnak nagyjából megfelelő) visszaeső IT és energia kisker bevételeknek nem örülünk.
A lényeg:
Gyakorlatilag nincs OTP gyorsjelentést követő sajtótájékoztató vagy közgyűlés a sztenderd kérdés nélkül: melyik országban vesz bankot az OTP? A kérdésre pedig Csányi Sándor vagy Bencsik László mosolyával fűszerezve érkezik is a sztenderd válasz: ott, ahol alacsony az OTP részesedése. Nagyjából tudjuk is, hol kicsi még az OTP, de valójában mekkora az egyes országokban a helyi OTP leánybank? Na, ennek a kérdésnek jártunk most utána.
Erős politikai támogatottságú kormány megalakulása, 10-nél nem gyengébb hrivnya/dollár árfolyam, stabilizálódó gazdaság - ezt az alapforgatókönyvet vázolta fel az OTP menedzsmentje március eleji prezentációjában. Alig 2 hónap leforgása alatt azonban sok minden megváltozott, nem nehéz belátni, hogy nagyon nem ebbe az irányba mennek a dolgok Ukrajnában: a hrivnya/dollár árfolyam azért "csak" 11,5 mert az ukrán jegybank durva kamatemeléseket hajtott végre, az ország közel a szétszakadáshoz és éppen háborúba sodródik Oroszországgal. Az alábbiakban azt elemezzük, mi történhet az OTP ukrán leánybankjával.
Egyre több rossz hír érkezik Ukrajnából, nem véletlen, hogy a befektetők is aggódnak a keleti szomszédunknál kitettséggel rendelkező OTP miatt. Az alábbiakban összegyűjtöttük, milyen csatornákon keresztül hathat az orosz-ukrán konfliktus a bank ukrán operációjában.
A kormány az elmúlt 4 évben nem bánt kesztyűs kézzel a bank-, a távközlési, az energia- és a gyógyszerszektor vállalataival, sokféle különadó és a szabályozói környezet folyamatos szigorodása sújtotta a cégeket. Azonban a befektetők és az elemzők közül egyre többen gondolják úgy, hogy amennyiben nem érik újabb külső sokkok a magyar gazdaságot, és a gazdasági növekedés meghaladja a várakozásokat, az előttünk álló ciklusban a magyar kormány valamelyest békülékenyebb lehet a fentebb említett szektorok vállalataival szemben, ez pedig bizakodásra adhat okot a tőzsdén jegyzett hazai nagyvállalatok kilátásaival kapcsolatban. Az alábbiakban összegyűjtöttük, milyen eszközökkel befolyásolta a magyar gazdaságpolitika az OTP, a Magyar Telekom, a MOL és a Richter működését, és mire számíthatnak a vállalatok az előttünk álló 4 évben.
Egyre több elemző gondolja azt, hogy az OTP-vel kapcsolatos aggodalmak eltúlzottak, a magyar és a külföldi operációkban nem a befektetők által várt legrosszabb forgatókönyvek következnek be, a bank részvényei pedig kifejezetten olcsók, így érdemes venni azokat. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mitől váltak optimistábbá az elmúlt hetekben a nagy elemzőházak.
Nem egy további ukrán leírás (néhányan számítottak rá), hanem a brutális mértékű céltartalékolás miatt lett a vártnál jóval alacsonyabb az OTP profitja a tavalyi negyedik negyedévben. Bár a hitelportfólió minősége Szlovákián kívül minden operációban javult, a bank úgy döntött, jelentősen megemeli a fedezettséget (2008 óta nem volt ilyen magas), ennek tudható be, hogy 91,6 (!) milliárd forintnyi céltartalékot képzett meg a bank a tavalyi utolsó negyedévben. Első ránézésre ijesztő, hogy az elemzők által várt 16 milliárd helyett csupán 1,4 milliárd forint lett az adózott eredmény, az azonban pozitívum, hogy az OTP a prudencia jegyében jelentősen megemelte a fedezettséget.
Pozitívumok
A Magyar Telekom anyavállalatának, a Deutsche Telekomnak (DT) az a célja, hogy tovább erősítse pozícióit Európában, részben ezzel indokolhatóak a vállalat korábbi akvizíciói, azokból azonban semmilyen következtetés sem vonható le a Magyar Telekom esetleges kivásárlásával kapcsolatban. Az európai távközlési szektornak drámaian meg kell változnia, a kérdés csupán az, hogy európai, vagy mexikói, kínai és amerikai cégek szereznek pozíciókat a kontinensen, a konszolidációban azonban a Telekom csoport aktívan részt kíván venni, mondta el a Portfolio.hu-nak a barcelonai mobilkiállításon Claudia Nemat, a Deutsche Telekom igazgatóságának tagja.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Mike Waltz szerint helyre kell állítani a békét.
Rengeteg fontos bejelentés és adatközlés érkezik a héten.
Egy táblázatból legalábbis ezt lehet kiolvasni.
Az exit pollok alapján.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
